Nem mindennapi történet: A 360-as autósztráda

Nem mindennapi történet: A 360-as autósztráda
Nem mindennapi történet: A 360-as autósztráda
2014.12.03.

Az autóút közlekedési viszonyai miatt több tucat ember lett már öngyilkos. A sztráda hídjait eddig kilenc alkalommal semmisítette meg az árvíz, a fagy és a permafroszt.

Valószínűleg a világ legveszélyesebb autóútja az orosz A-360-as jelzésű, Lénának is nevezett észak-déli irányú 1235 kilométer hosszú közlekedési korridor, amely a jakutföldi Aldan környéki aranybányákat köti össze a kelet–nyugati irányú transz szibériai vasútvonallal. A Nyever folyó melletti Szkovorodinótól Jakutszkig vezető autósztráda építését még Sztálin rendelte el 1924-ben, amelyet természetesen kezdetben politikai foglyokkal kezdtek el építtetni.

A szovjet mérnökök számára az egyébként igen vontatott ütemben haladó építkezés alatt nyilvánvaló lett, hogy az eleinte csak 683 kilométer hosszúra tervezett műút nagyon hamar tökre fog menni a permafroszt, a fagy, az olvadás és a talajcsúszások miatt. Érdekesség, hogy amikor 1933-ban elrendelték a Jakutszkot elérő 552 kilométeres pályaszakasz építését, a kilenc évvel korábban átadott útszakaszt már 814 helyen javítani kellett.

A szövetségi autóút jelenleg közel 600 kilométeren át nem más, mint egy hét méter széles földút a több száz kilométeren keresztül hiányzó útburkolat miatt. Bonyolítja a problémát, hogy a Léna folyón átívelő két hidat ötévente szinte mindig legyalulta az árvíz, így a sztrádát üzemeltető Rosavtodor cég 1958-tól 2012-ig kilenc alkalommal építette fel az alapoktól kezdve ezt a két folyami átkelőt.

A gigantikus építési költségek és nagyszámú halálesetek miatt a vállalat hiába próbálta ez idő alatt nagyobb méretű kompokkal helyettesíteni a hidakat, végül 2013 júliusában mégiscsak úgy döntöttek, hogy állami támogatással ismét felépíti azt a három kilométer hosszú „gigahidat”, amely az előzetes számítások szerint 1,7 milliárd dollárba (56 milliárd rubelbe) kerül majd. Az előzetes számítások szerint a mega beruházás azért ilyen tetemes költségű, mert a híd pilonjait 120 darab 2 méter átmérőjű fúrt cölöpre építenék rá, amelyeket a geológiai viszonyok függvényében 180 méter mélységig kell majd lefúrni. A költségek ismeretében a Kreml elhalasztotta az infrastrukturális projekt kivitelezését.

A jakutföldi autósztráda tényleg a Pokol útja: ha a szélsőséges időjárás miatt a teherautókból elfogy az üzemanyag, a felkészületlen utazókat a fagy- és az éhhalál is fenyegeti. Az A-360-as jelzésű út mentén csaknem 120 autóroncs látható. Az orosz hírcsatornák szerint volt már olyan eset is a közlekedési korridor mentén, hogy az elakadt járművet inkább felgyújtotta a vezetője, hogy a mentőcsapatok megérkezéséig túlélje a csontig hatoló hideget. Arra is már többször volt példa, hogy járművek vezetői inkább az öngyilkosságba menekültek, mert a több millió rubel értékű áru a lassú előrehaladás miatt nyáron megromlott, s a sofőrök féltek a munkáltatóik retorziójától.

Aszfaltozott szakaszok csak néhány helyen találhatók a sztráda mentén. Különös, hogy éppen ezeken a viszonylag ép részeken történik a legtöbb baleset, amit a szakértők általában azzal magyaráznak, hogy az off-road viszonyok után lanyhul a sofőrök figyelme. Nyáron személyautóval és mikrobusszal átlagban 23-26 óra alatt tehető meg a Nyerjungri és Jakutszk közötti 780 kilométeres szakasz.

Az út egy részének az amortizálódását gyakran az egykori vasútépítési munkálatokkal hozzák összefüggésbe: az építőanyagokat ideszállító teherautók súlya alatt az út igen hamar tönkrement és újra elmocsarasodott. Mindezek ellenére a mai napig ez az egyetlen út, amelyen elérhetik Jakutszkot az Oroszország távol-keleti részén élők.

(forrás: Jamrik Levente cikke)

vissza a hírekhez >>