Nem mindennapi történet: A titkos, 61-es vágány

Nem mindennapi történet: A titkos, 61-es vágány
Nem mindennapi történet: A titkos, 61-es vágány
2014.03.29.

New York elhagyott metrómegállói és alagútjai közül a leghírhedtebb a 61-es vágány, amelyről a mai napig különböző városi legendák élnek.

A titkos metróalagút az 1929 és 1931 között felépített Waldorf Astoria szálló alatt található, amely lényegében az 1913-ban átadott, félig a föld alatt működő Nagyállomás egykori teherrakodó mellékpályaudvara, illetve az egyik vasúti gőzerőműve volt. Ennek megfelelően a 49. sugárút mentén, pontosabban alatta kiképzett műtárgy célja kezdetben az Adams Express Company csomagszolgáltatásának föld alatt történő logisztikai kiszolgálása, illetve a társaság gőz-, majd villamos meghajtású mozdonyainak transzformátorait és akkumulátorait töltötték itt. A platformot és két pár sínjét soha nem használták, illetve nem is tervezték személyszállításra. A három rámpával rendelkező titkos teherpályaudvart 1929-ben kötötték össze a felette ekkor átadott Waldorf Astoria hotellel egy jól álcázott lépcsőházzal, illetve egy teherlifttel, amelynek bejáratai a 49. és az 50. sugárutakról nyílnak.

A titkos létesítményről először a New York Times számolt be 1929. szeptember 8-ai számában. A cikk arról szólt, hogy a hotel vagyonos vendégei, ha autóikkal behajtottak a szállodába, akkor onnan a gépjárműveiket egy 6 méter széles teherlifttel a hotel alkalmazottai leszállították a föld alatti pályaudvarra, ahonnan a kocsikat külön kérésre vasúton továbbították vagy a Pennsylvania, vagy a Nagyállomás alatti garázsokhoz, hogy onnan azokat ismét a földfelszínre emelhessék.

A rendszer természetesen arra is képes volt, hogy a város metróhálózatát felhasználva bárhová eljuttathassák a gépkocsikat. Ebben az esetben a gond csak annyi volt, hogy nem mindegyik metrómegállót szereltek fel speciális teherliftekkel. A fennmaradt dokumentumok szerint ezt a szolgáltatást John J. Pershing tábornok, Pulitzer-díjas író használta először 1938 februárjában, amikor is szívroham következtében az orvosok már a 61-es vágányon a kórház felé zötyögve elkezdték a főtiszten az életmentő műtétet.

A Waldorf magán metróvonalát Franklin D. Roosevelt amerikai elnök többször is használta. Az USA 32. elnöke miután 1944. október 21-én megérkezett New Yorkba, egy négyórás autós városnézést követően a Waldorfban szállt meg. Roosevelt polióban (járványos gyerekbénulásban) szenvedett – mely deréktól lefelé teljesen megbénította –, a betegségéről sem politikai ellenfelei sem Amerika állampolgárai nem tudhattak. A titok fenntartása érdekében az elnök és emberei a Waldorf Astoria alatti vágányt a Hyde Park alatti vasúti járatból közelítették meg, hogy senki se láthassa az erős ország testileg gyenge elnökének suta mozdulatait.

Ugyanezt a szárnyvonalat használták október 22-én is, amikor a páncélozott, 6000 kilós Pierce Arrow típusú autójukkal kihajtottak a Hyde Parkba egy ottani szállodában megrendezett vacsorameghívásnak eleget téve. Érdekes fintora a történelemnek, hogy Rooseveltnek október 24-én már Washingtonba kellett volna lennie egy délutáni sajtótájékoztatón, ám az elnök egészsége pár nap alatt annyira legyengült, hogy október 23-án szívműtétet kellett rajta végrehajtani, amelyet a visszaemlékezők szerint a 61-es vágányon, a mai napig látható különleges vasúti kocsiban kezdtek el az orvosok.

Ez a vasúti kocsi, közvetlen a második világháború után végleg „leparkolt” a szálloda épülete alatt. A szerelvény felépítéséből arra következtetnek a szakértők, hogy valami nagyon nehezet szállított. A vagont vaspáncél borítja, az ablakok pedig több rétegű üvegborításúak. Annak idején csak így lehetett golyóállóvá tenni. A vasúti kocsi kialakításából arra is következtetni lehet, hogy fegyveres őrséget is szállított. A vagont az MNXC002 számozással jelölték, melyben az X azt jelzi, hogy nem a New Yorki Közlekedési Vállalat birtokában, hanem az USA kormányának tulajdonában állt, így szinte biztosak lehetünk benne, hogy ez a Waldorf-Astoria alatt látható vagon ugyanaz, mely annak idején Roosevelt elnököt szállította, s ahol a szívműtétjét elkezdték.

A hotel alatti vasútállomást a halandók annak ellenére nem nézhetik meg a mai napig, hogy a létezését a közlekedési cég 2001-ben már elismerte. A titkolózás mögött az állhat, hogy a Waldorfban megszálló hírességek, politikai személyiségek, gazdagok alkalmanként még mindig használják és ezen az útvonalon hagyják el New York City-t. Jó példa erreDouglas MacArthur tábornok 1951-es, Adlai Stevenson illinoisi szenátor, elnökjelölt 1952-es, illetve az ifjabb George Bush amerikai elnök egyik 2009-es „menekülése” is.

(forrás: Jamrik Levente cikke alapján)

vissza a hírekhez >>