Akkumulátorok felépítése és hibái
Bárhogy is, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a savas ólomakkumulátor műanyag házában milyen folyamatok játszódnak le, s miből nyerjük azt az áramot, ami aztán eljut az önindítóhoz, és segítségével életre kel az erőforrás.
Lítium-ionos is lehet?
Napjainkban rengeteget hallani a lítium-ionos akkuról. Nos, ezt nemcsak elektromos autókhoz alkalmazzák, hanem indítóakkumulátorként is. Nagy előnye, hogy kisebb, erősebb, tartósabb, nem utolsó sorban pedig akár 3-5 kilóval könnyebb, mint egy hasonló kapacitású AGM-es. Ez utóbbi főként a grammra kihegyezett sportmotoroknál jöhet jól. Igaz, a modern technológiának ára van: a lítiumos változatok általában 15-20 ezer forinttal drágábbak az AGM-eseknél.
.
Fokozatosan terjed a sokak által – tévesen – zselésnek hívott AGM (Absorbent Glass Mat) rendszerű akku. Ez szintén savas, ugyanakkor az ólomlemezek között nem folyadék formában helyezkedik el az elektrolit, hanem rendkívül vékony, üvegszálas párnákban felitatva.
Az AGM rendszerű változat jó tulajdonságai közé tartozik, hogy felépítéséből adódóan nem párolog belőle a sav és a ház sérülésekor sem szivárog a súlyosan egészségkárosító, maró hatású vegyi anyag.
Túl azon, hogy e szerkezetet kis belső ellenállás és nagy érintkezési nyomás jellemzi, a cellákban is gyorsabban megy végbe a kémiai reakció, ebből kifolyólag terheléskor nagyobb energia tud áthaladni rajta. További pozitívum, hogy az AGM esetében szaporább az áramleadás, és töltése is kevesebb időt vesz igénybe. Igaz, érzékenyebb a melegre, jóllehet ez a motorkerékpároknál - azok felépítéséből adódóan – nem különösebben jelent gondot.
.
Könnyen kinyírhatjuk?!
Egy átlagos körülmények között használt savas ólomakksi 250-300 töltés-kisütés fázis után leheli ki a lelkét. Ez nem túl sok, aminek elsődleges oka, hogy a cellákban bizony a töltésáthaladások során kémiai korrózió zajlik. Ráadásul, ahogy megyünk előre az időben, azaz nő a töltések és a kisülések száma, felgyorsul a folyamat, amire a hőmérséklet emelkedése is rátesz egy lapáttal. Tehát egyre csak veszít kapacitásából a telep, mi több az öregedéssel folyamatosan gyorsul a korrózió - mondta el a Sportmotornak Bihari Zoltán, az RMC Motor szervizvezetője, aki azt is hozzátette: az akkut általában az öli meg, ha sokszor használjuk rövid utakra a motort, miközben a belőle „kivett” áramot a generátor nem képes visszatölteni, és ebből kifolyólag rendszeresen lemerül.
Az akku kapacitását Ah-ban (amperóra) mérjük. A 25 Ah kapacitás azt jelenti, hogy 10 órán keresztül 2,5 A erősségű áram leadására képes a szerkezet. A rendszeres csepptöltés jelentősen növelheti az akksi élettartamát.
.
Éppen ezért aki így használja kétkerekűjét, annak a tavaszi-nyári szezonban is érdemes alkalomadtán töltőre tenni az akkut. A téli leállításkor különösen hasznos az úgynevezett csepptöltés, amikor az áramforrást állandó töltésen tartjuk az erre a célra rendszeresített eszközzel. Az RMC-nél egyébként minden olyan berendezés megtalálható, amelyek segítségével bevizsgálhatják, kimérhetik, kisüthetik vagy regenerálhatják az akksit, sőt a tönkrement darabokat át is veszik.
.
Tegyük hozzá, az AGM-esek ára magasabb, viszont ezt kompenzálják az említett jó tulajdonságok. Példaképpen vegyük az RMC kínálatában is megtalálható, prémium minőségű, holland LP (Landport) akkujait: egy 12 Ah-s, 160 A indítóáramú, hagyományos telep 12 580, míg egy szintén 12 Ah-s, de 190 A indítóáramú AGM-es 14 700 forintba fáj.
.
.
Forrás: Hegylakók
