Világgá ment a motocross VB

Világgá ment a motocross VB
Világgá ment a motocross VB
2013.04.25.

Nem éppen aranykorát éli a motokrossz világbajnokság. A tengerentúli futamoknak új rendszert dolgoztak ki. Ez ugyan látványos, de visszalépés a korábbiakhoz képest. Sőt, még egy európai futam is egyértelmű visszalépés ahhoz képest, amikor tömött sorokban tolongtak a versenyzők a limit-futásért. Ráadásul nem lehet azt mondani, hogy a nézők a kerítést szaggattják a jegyekért. Konkrétan alig volt néző a katari és táfjöldi fordulókon. Plusz Cairoli és Herlings révén elég egyhangúak lettek a küzdelmek.

Ha igazságosak akarunk lenni, a fentieken túl van pozitív vetülete is a dolgoknak. Az új lebonyolítási rendszer ugyan nem nyerte el az érdeklődők tetszését, ugyanakkor kétségtelen tény, hogy hozzásegíti a világbajnoki sorozatot a gyorsabb terjeszkedéshez. Merthogy ez az irány!

A motokrossz világbajnokság alapját ugyanis – ahogy a nemzeti bajnokságokét is – a sport „tömegvonzása” adja meg. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ahol sokan krosszoznak, ott érdemes versenyt rendezni, mert jó küzdelmek lesznek, és sokat fizetnek a szponzorok. Tehetségek ott tudnak kitermelődni, ahol tömegesen űznek egy adott sportot. Emellett Ha sokan űzik a sportot, akkor az ehhez szükséges eszközöket árusító cégeknek is jól megy, tehát tudnak támogatni. Ha nagyon-nagyon sokan űznek egy sportot, akkor pedig elér egy olyan szintet, hogy nem csak a kizárólag a tevékenységhez köthető márkák, hanem „külső”, pusztán a nézői bázis méretére építő cégek is fantáziát lássanak a sportban. Ezek az úgynevezett „mainsteram sportok”, mint a foci, amerikai futball, baseball, Indiában a krikett, Európában a Forma-1, vagy például Kanadában a jégkorong.

Egyelőre persze nem kell félni, hogy a motokrossz ezek közé kerül, pusztán mert túl drága és bonyolult ehhez. A rendező célja mindenképpen az, hogy ebbe az irányba vezesse a sportot. Ehhez azonban Európa nem lesz elég. A bebetonozódott válságon túl a motokrossz amúgy sem a jövő sportja az öreg kontinensen. Ehhez több hely és bevállalósabb emberek kellenek. Amikor egy autóban nyolc légzsák van, akkor a komforthoz és biztonsághoz szokott európainak nehéz elmagyarázni, hogy mi értelme van a motokrossznak – úgysem fogja érteni, hogy van élet a riasztórendszerrel és fékasszisztensekkel teletömött világon kívül. Legalábbis egyre kevesebb ilyen lesz. Különösen, hogy a sport gyakorlása is egyre bonyolultabb. Egyszerűen kevés a hely!

Ma már nem lehet kimenni a kert hátuljába veretni egyet: a zajszennyezés miatt pályák tucatjait záratják be évente kontinensünkön! Amerikában is órákat kell utazni a pályákhoz, amiknek egy részét már kiszorították a járványszerűen terjeszkedő lakóparkok.

A Forma-1 már elindult, és a többi technikai sportnak sincsen tehát más választása – különösen a motokrossznak: világgá kell menni. A bajnokságot olyan helyszínekre kell elvinni, ahol az emberek még be merik vállalni a motokrosszozást, ahol van pénz, optimizmus, vállalkozó szellem, erős középosztály és szabad terület. Ha ilyen helyeken megveti a lábát a sport, akkor az bingó! Ha sokaknak tetszik a sport, akkor sokan űzik majd, jó versenyzők nőnek fel, sok néző, izgalmas versenyek és erős szponzorok lesznek. Csakhogy ezt nem adják ingyen! A katariak nagyon bedobták magukat, de láthatóan ott egyelőre a kutyát nem érdekli ez a sport, nem beszélve arról, hogy valójában egy rendes domboldal sincs. De legalább elkezdődött valami. Tájföldön sem tolongtak a nézők, ráadásul az időjárás is elég huncut – viszont a szervezőknek sikerült megegyezni egy nagyobb TV csatornával a közvetítésekről, ami megint egy kezdet lehet. Egy azonban biztos, sok-sok évig kell még dolgozni, mire egy németországihoz hasonló versenyt láthatunk ezeken a helyeken.

Igaz az európai versenyek is kezdenek „lemenni” erre a szintre. Jó természeti adottságú pályát alig látni már a naptárban. Legyünk őszinték: Piliscsév a sorozat egyik ékköve lenne, ha egyszer ide jönnének. Az első olasz forduló - a közvetítéseken látva – akár egy szemétdombon is bonyolódhatott volna - hiába szemetgyönyörködtetőek a környező hegyek, azok csak a díszletnek voltak ott... Plusz, ha sok technikai sportot nézel az európai motokrossz rém lassú. Világos, hogy gyorsan mennek, de amikor Rossi a másik csatornán 340-el bombáz végig a célegyenesen, akkor az AMA pályák sokkal közelebb vannak ahhoz, amit az ember szívesen néz.

Tény, hogy maga a bajnokság is elég eseménytelen. A motokrossz zamatát a test-test elleni küzdelem adja meg – és hát ebből elég kevés van mostanában. Különösen úgy, hogy MX2-ben és MX1-ben is csak az a kérdés, hogy Herlings (Airoh), vagy Cairoli (Airoh) hány futamot fog megnyerni. Jelenleg – amellett, hogy mint versenyzők, minden elismerésünk az övék – rendesen ölik a bulit.
Mindehhez hozzájárul, hogy a KTM óriási erőket mozgat meg, nem csak pénzben, hanem fejekben, azaz szaktudásban, hozzáértésben is. Miközben a japánok kezdenek eltűnni a térképről. Igen ott van a Yamaha,a Kawasaki, a Suzuki és a Honda, de sokkal kisebb operációval, mint az osztrákok. Eszébe jut valakinek, hogy Cairoli záros időn belül elhagyja a KTM-et? Nem. Miért? Mert esélytelen, hogy valamelyik konkurens márka beajánlana egy olyan összeget, amivel el lehet csábítani. Pedig ez lenne az első lépés, ha valamelyik márka komolyan akarja venni a világbajnokságot…!

Fontos lenne, hogy egy bajnokság ne egy márkára épüljön – ha már technikai sportról van szó. Különösen, hogy inkább előbb, mint utóbb szükség lenne a technikai fontosságának visszaszorítására. Most minden technikai sport erről szól: a Forma-1-ben befagyasztott motorfejlesztés, a MotoGP-ben bevezetett teszlimit és CRT motorok, a Moto3-ban fix áras blokkok... és sorolhatnánk.
Előbb-utóbb az MXVB marad az egyetlen igazi prototípus sorozat, ahol mindent szabad. Ez így jónak tűnik, de amikor 27 versenyző áll rajthoz, az elgondolkodtató. MotoGP-ben ez nagy szám lenne, de a motokrosszban drámaian kevés, sőt riasztó.

Butaság volna azt hinni, hogy a szervezők ezt nem tudják. Valószínűleg ők tudják a legjobban, és ha valami a legjobb hír az az, hogy láthatóan tenni akarnak az ügy érdekében. Hogy mit és mennyir? Erre az elkövetkező 5-6 év adja majd meg a választ.

(forrás: MX online)
vissza a hírekhez >>