Hogy ünnepelnünk kéne e megemlékezés idején, vagy inkább bosszankodnunk, szidnunk ezt az oly' ellentmondásos eszközt (vagy önnönmagunkat) a bekapott büntetési tételek okán. Örömöt kéne éreznünk a megmentett emberéletekért vagy átkoznunk a hatóság és az állam pénzcsináló gépezetét. Mindkettõ vagy egyik sem - a traffi tipikusan az a tárgy, ami akkor jó, ha jóra használják.

A traffipax elõdje a hatvanas évek elején került használatba, és akkor még "velociméter" néven volt ismert és sok-sok évtizedes fejlesztés állt elõtte. A pneumatikus elven mûködõ radarokat kiszorította a lézeres technológia, a rendszerek pedig a kilencvenes évektõl váltak teljesen automatizálttá. Nagyjából innen datálódnak azok a jogi-társadalomelméleti kérdések, mint a jelzés nélküli kihelyezés és az égbõl pottyant feljelentések problémaköre.

A Wikipédia vonatkozó szócikke szerint "Magyarországon háromféle radar elvû sebességmérõt használnak, ezek különbözõ frekvenciákon mûködnek. A legrégebbi ilyen mûszerek (Traffipax Microspeed) a Ku-sávon dolgoznak, ezt a frekvenciasávot a 13,45 GHz-es középfrekvencia jellemzi. A másik itthon elterjedt típus a Traffipax Speedophot, amely a K-sávon (24,125 GHz) mûködik. Az újabb sebességmérõk a svájci gyártmányú Multanova radarok, melyek a Ka-sávon, 34,3 GHz-en dolgoznak. Mivel az autókba beépített radarok maximum 45 m-re tudnak értékelhetõen mérni, ezért ahhoz, hogy még legyen lehetõségünk a sebesség csökkentésére, a radardetektor minimum 100 méterrel kell elõre jelezze a mérést." Sztárfotóból kettõ készül sebességtúllépés esetén, egy totálkép a jármûrõl és egy közeli a rendszámtábláról.

Sztorijai persze biztosan mindenkinek vannak, amik élvezetesebbek a száraz elméletnél... Ne legyenek kétségeink, lesznek is - hiszen a traffi még legalább ötven évig velünk marad...