Egy, csak egy legény van - Jorge Lorenzónak hívják, és hazai környezetben ismét gyõzelemre viszi az M1-et. Pedrosa csak ijesztgetett, második a Hondával, Stoner pedig újra dobogón a Ducatival. A Moto2 osztályban Yuki Takahashi elsõ kategóriabéli sikerét könyvelheti el Lüthi és Simon elõtt - Iannone kezében volt a futam, de büntetése miatt csak a 13. helyen zárt, kettõvel Talmácsi Gábor mögött. Talma tizenkilenc helyet jön elõre rajtpozíciójához képest, ennek fényében nem olyan rossz ez a tizenegyes. Marc Marquez a 125-ben dominál, negyedik futamán eredményes sorozatban, magabiztosan vezeti az összetettet. A szabadkártyás Sebestyén Péter 23.-ként, utolsó leintettként a célban a nehéz versenyen.

Kezdjük a számokkal: a harmadik zsinórban aratott gyõzelem Lorenzo részérõl, 52 pontnyi elõny Pedrosával, 98 egységnyi Stonerrel szemben, öt futamsiker és két második hely a szezonban. Ennél kerekebben aligha lehetne leírni Por Fuera uralmát. Persze tudjuk, mi lenne, ha - de azt is tudjuk, hogy nincs olyan a sportban, hogy "ha". Amennyiben - esetleg - valakinek mégis kétsége lett volna a helyzet aggasztóan sematikus volta felõl, nézzük meg, hol végeztek azok, akik szerettek volna Jorge elõtt zárni a katalán hétvégén, és reális esélyük is mutatkozott erre.

Ezúttal egy elõre bejelentett gyõzelemmel állunk szemben

Pedrosa megkísérelte elõadni szokásos magánszámát, a villámrajttal nem is volt semmi gond, az elsõ kanyarban azonban jöttek a bajok: sok lett. Stoner szépen megy, jelenlegi önmagához képest csodálatos eredményt ér el, de ahhoz erõtlen, hogy megszorítsa az éllovast. Talán egyetlenként Dovizioso verhette volna meg a hazaiak kedvencét, csakhogy pariban lenni egy dolog, a bukõtérbe bucskázni meg egy másik.

Lorenzo abszolút gyõztesként zárja az európai triplát, a többieknek nem marad más, mint bízni a jövõben - és minden elkiabálás nélkül, ez leginkább a jövõ idényt jelenti. Ami azért elég lesújtó a "pártatlan" nézõknek, hiszen a vébé ezúttal is kevés látványossággal szolgált. A gyári yamahás a huszonöt körös verseny huszonnégy körén át vezetett, Dovi a tizennegyedik fordulóig, bukásáig tudott ott lenni a háta mögött, reményt adva egy támadásra, csatára, fináléra. Elmaradt. Nem elõször, és valószínûleg nem is utoljára. Dani és Casey persze nagyot tekertek a helyezésekért, le a kalpaggal, de ez keveseket vigasztal.

Van miért aggódnia a Dornának a múltkori Holland Nagydíj után: a 2010-es asseni menés ugyanis minden idõk legalacsonyabb nézettségû MotoGP-je volt. Rossi kiválása finoman szólva nem tesz jót a szériának... várjuk a hivatalos számokat a katalán futamról.

Randy De Puniet leszorul a pódiumról, egyre jobb viszont a francia - õ volt az egyetlen az élen végzettek közül, aki extrakemény gumit rakatott hátulra. A húzás részben bejött, a hõn áhított dobogót azonban így sem tudta kitermelni a csapat ezúttal. Az ötödik hely egyben a hétvége meglepetése is, Alvaro Bautista a Suzukin - szezonja legszebb futamát motorozta odahaza Bau a "frissített" géppel; az idézõjel azért indokolt, mert tavalyi futómû-alkatrészeket ültettek vissza, amelyek a jelek szerint egy klasszissal jobban muzsikálnak az újnál.

Spies hatodik, a végén megveri Capirossit, míg Hayden az Assen óta még nem teljesen gyógyult Melandrit nyomja le, de az õ hátrányuk már fél perc körüli. Aztán az alsóház: Edwards, aki árnyéka egykori önmagának, az állhatatos Kallio, a japán tesztpilóták és Dovi, aki két vigaszpontot visz haza. És kiesõként jegyzünk fel két ifjoncot, Espargarót és Simoncellit, akik mindenképpen többre számítottak. És akkor spanyol himnusz.

Moto2

A nap polémiája, hogy vajh' megérdemelte-e Andrea Iannone a boxutcán áthajtásos büntetést, avagy sem. Mert a gyõzelem csak azon múlott, vagy majdnem csak azon. A rajt után nevezett olasz, Elias és Lüthi lõnek ki. Hátuk mögött azonban közlekednek még vagy negyvenen, és persze megint nem megy minden simán: Debont üti el Di Meglio, csúnyán esik a spanyol, fejjel, nagy baleset. Sárga zászló. Néhány kanyar után a zászló hatálya alatt pedig Iannone beteszi a motort Takahashié mellé és elõz - nem veszélyesen, szinte obligát módon. Csakhogy a szabály az szabály. Andrea innentõl már szükésben van és egyértelmûen a gyõzelem felé halad. A versenybíráknak azonban van videójuk, és büntetnek is.

Yuki Takahashi elsõ sikere az új valóságban

Jogosnak is mondható a penálé: adja át vezetõ helyét (álljon vissza másodiknak). Csakhogy, ahogy sokan mások, õ sem nézi a tábláját - és megy minden tovább, egészen a ride through-ig. Ez van. Takahashi gyõz gy Lüthi és Simon elõtt, aztán a nagyon ügyes Abraham, Elias, Corsi és a Banderas-csapat reménysége, Noyes. De Angelis, aki egyelõre utolsó versenyét futja a Moto2-ben (aláírva a MotoGP-s szerzõdés), tizedik, Talma elõtt, aki nagyot küzd, de az idõmérõn sajnos túl sok minden eldõlt. A kirúgott Pasini helyén indult Teshima pedig egy pontot szerez a Motobin.

A célegyenesben aztán egy újabb dráma: Morales maximális sebesség mellett esik el, még a motor is eltalálja és noha a pályától pár centire egy rendõr rángatja, mint egy darab rongyot (érthetetlen, abszurd), a versenybírák nem szakítják meg a versenyt vörös zászlóval. Pedig ez még a megye egyben is menne. Teljes inkompetencia, ha valaki a véleményünkre kíváncsi.

Az összetettben Elias 111 ponttal vezet, Lüthi 94-gyel második, Simon 77-tel harmadiknak jön fel. Tomizawa esik és nem szerez pontot, marad 76-on. Iannone 70 egységnél jár így, szép felzárkózás után a tizenharmadik hely az övé.

125

Csodaszámba ment volna, ha a 125 köbcentisek újdonsült diktátora éppen szûk pátriájában, a repsolos nagykutyák elõtt ne tudott volna nyerni. Nem fenyeget az a veszély, hogy Marqueznek sokáig kell a kétütemûek között szerepelnie: már most kikiáltják mindennek, aminek egy ifikorú tehetséget ki lehet, aki még pezsgõt sem ihat a dobogón életkora végett. Furcsa világot élünk, a kölykök száguldozhatnak iparszerûen kettõhússzal egymástól öt centire, de pezsgõt, azt nem kapnak egy cseppet sem.

Italozásról szó sem lehet

Marquez tehát nyer és vezet a bajnokságban immár, Pol Espargaro azonban, akit Bradley Smith a befutóban ver meg, 131 pontjával mindössze egy egységnyire van lemaradva tõle. Terol nagy esélyt dob el, az utolsó körben esik ártatlan helyzetben, 118 pontja van.

Van viszont egy rekordunk: a különbség, ami a negyedik helyezett pilótát (Sandro Cortese) a gyõztestõl elválasztja: esetünkben ez 45 másodperc, ami körönként több, mint kettõ szekundum! Ez persze a bajnokság kritikája, Noalébõl csak a spanyol élcsapatok, a Repsol, a Tuenti és az Aspar kapják meg a fejlesztéseket az RSÁ-khoz, a többiek oldják meg. Ezzel alapvetõen nem is lenne gond, de ekkora szakadék már zavarja a jó erkölcsöt. Sebestyén Peti végigmegy a versenytávon, ami nagy szó a sok áldozatot szedõ 2010-es Katalán Nagydíjon, 23.-ként intik le.